SZENNYFOGÓ SZŐNYEGEK, LÁBTÖRLŐK
Különbség a lábtörlő és a szennyfogó rendszerek között:
A szennyfogó rendszerek tulajdonképpen zónaaktív, azaz az adott belépési zónában aktívan működő lábtörlőkből állnak, amik optimális kialakítás esetén a következő feladatokat látják el:
1. Először a kintről érkező nagyobb méretű, szilárd szennyeződéseket, illetve a téli és esős időszakban a latyakot és sarat távolítják el. A kavicsok, a rágógumi, a talpakba keményedett sár leginkább kefés szerkezetű, vagyis erős kaparó hatású, durva felületű lábtörlőkkel valósítható meg, amik rendelkeznek jelentős szennytároló kapacitással is.
2. Második feladat a maradék, a már kisebb méretű szilárd részecskék eltávolítása, illetve a nedvesség felszívásának megkezdése. A por, a homok begyűjtése szintén nagy tároló kapacitást és optimális, sűrű szerkezetű lábtörlőt vagy igényel, ami a nedvességet további kapilláris szálakkal szívja fel.
3. A szennyfogó rendszerek végén a feladat a nedvesség maradéktalan eltüntetése, vagyis a talpak szárazzá tétele. A zónába egyértelműen a magas nedvszívó és tároló képességű lábtörlők kerülhetnek, hogy megelőzhetők legyenek az elcsúszásból eredő balesetek.
A szennyfogók csoportosítása a zónaszemlélet szerint:
1. Kültéri szennyfogók | Azon területek lábtörlői, amik az épületen kívül esnek és az időjárás hatásainak leginkább ki vannak téve. Megkülönböztetjük a fedett és fedetlen kültér fogalmát, hiszen előbbi kap némi védelmet a csapadék ellen, így kicsit közelebb áll a következő területhez.
2. Köztes zóna szennyfogói | Az épületen kívül eső és a belső területeket elválasztó térbe helyezhető lábtörlők. Két fő alkalmazási területe a forgóajtók padlózata és a szélfogók járófelületei.
3. Beltéri szennyfogók | Az épület védett, belső területeire optimalizált szennyfogók, amik ideális esetben zárják a rendszert.
Galéria:
